Beethoven-sorozatunk mai estjének nyitószáma a zeneszerzőnek a magyarokhoz fűződő kapcsolatára utal.
Ezt követően Beethoven: II. B-dúr zongoraversenyét hallhatjuk.
Majd zárásként a Pastorale-szimfónia csendül fel, mely gyönyörűséges vallomás Beethoven természet-szeretetéről.
Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: štvrtok, 05. marec 2020, 19:00
Műsor
Beethoven: István király nyitány
Beethoven: II. B-dúr zongoraverseny
Beethoven: VI. (Pastorale) szimfónia
Közreműködik
Várjon Dénes (zongora)
Vezényel
Takács-Nagy Gábor
Beethoven-sorozatunk mai estjének nyitószáma a zeneszerzőnek a magyarokhoz fűződő kapcsolatára utal. Ez a kapcsolat egyrészt személyes: a martonvásári Brunswick-család Teréz nevű leányához fűzte, másrészt „szakmai”: Kotzebue, osztrák drámaíró rendelt tőle kísérőzenét Szent István királyról szóló drámájához. Ezzel a művel avatták fel 1812-ben a Pesti Német Színházat, Beethoven jelen is volt. A nyitány zenéjében a korabeli, divatos verbunkos-zene elemeit használja fel, feljegyzéseiben kedvesen ír „a derék bajszos magyarokról”. A B-dúr zongoraverseny valójában korábban keletkezett, mint a C-dúr koncert, de a zeneműkiadó tévedése miatt fordítva sorszámozták őket. A nagyon fiatalon, 1794–95-ben komponált mű még Haydn hatását mutatja, de felfedezhetjük benne a későbbi Beethoven „oroszlánkörmeit” is. A Pastorale-szimfónia gyönyörűséges vallomás Beethoven természet-szeretetéről. Egyetlen műve, amelynek kottájába szavakkal beleírta, hogy a zene miről szól. Szinte látjuk a csörgedező patakot és a kis madárkoncertben jól felismerhető egyes madárkák éneke. A lényeg azonban az, hogy ez a mű mégsem a természet ábrázolásáról szól, hanem az emberről, aki mindezt átéli, aki örül, amikor megérkezik falura, önfeledten mulatozik a falusiakkal együtt, fél a vihartól és hálás annak elmúlta után.
Hogyan élte kolostori életét Szent Margit, milyen csodák köthetők hozzá, és hol találhatóak ma az ereklyéi? Vajon hogyan találták meg V. István halotti koronáját? Miért öltek meg brutálisan egy Árpád-házi herceget a Margit-szigeten, és hol őrzik ma a csontjait?
Katonavárosi sétáink során az érdeklődők betekintést nyerhetnek abba, hogy milyen volt az élet a Római Birodalom idején, a limes mentén, Pannonia provinciában. Kiderül, hogyan teltek az aquincumi katonavárosban, illetve a legiotáborban élők napjai, mely épületek romjai őrzik ma is a valaha itt élt, szolgálatot teljesítő katonák, képzett kézművesek vagy éppen az fényűző elit réteg emlékét.
Kordos Szabolcs, az Egy város titkai bestseller sorozat szerzője ezúttal a második otthonába, az Erzsébetvárosba kíséri el az érdeklődőket, ahol megmutatja, hol kergette az őrületbe Seress Rezső a szomszédját, Presser Gábort, hova (nem) járt haza a feleségéhez Krúdy Gyula, merre volt az éjszaka fura, de zseniális festőművészének otthona, fény derül a Fészek klub titkaira, és benézünk egy magyar világtalálmány születésének helyszínére is.
Mi lehetett az apostol félbehagyott mondata? Hogyan folytatná mozdulatát a fegyverhordozó? Miről mesélhetnek nekünk 600 év távlatából? Rendhagyó vezetésünkön életre…
A Rákóczi út 200 éve a város egyik legfontosabb útvonala. Mikor és miért kapta ezt a nevet az egykori Kerepesi…
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum legújabb sétáján szó szerint a falnak megyünk!
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
Budapesti Történeti Múzeum
© 2018-2020 Minden jog fenntartva.
Felelős kiadó:
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója
Felelős szerkesztő:
BTM Marketing-Kommunikáció Csoport
