A Máté-passió Bach legnagyobb műve, mely nemcsak a protestáns egyházzenében, hanem az egyetemes zenetörténetben is felülmúlhatatlan csúcspontot jelent. Bach halála után a mű feledésbe merült. 1829. március 11-én, az eredeti előadás után egy évszázaddal a darab Felix Mendelssohn-Bartholdy vezényletével újra megszólalt Berlinben. A zeneszerző karmester a romantikus előadói gyakorlathoz igazította a művet, egyharmadával megrövidítette, hatalmas (158 fős) kórust és ehhez illő nagyzenekart alkalmazott. A nagy sikerre való tekintettel Bach születésnapján, március 21-én megismételték a hangversenyt, amely jelentős társadalmi eseménnyé vált, jelen volt az udvar és a korabeli német értelmiség színe-java. Ez indította el a Bach-reneszánszot, tágabb értelemben a régebbi zenék feltámasztásának szokását is.