Rossz híreket kap a vidéki kultúrház igazgatója: ha sürgősen nem talál ki valamit, amivel újra becsábítja a nézőket a csőd szélén álló intézménybe, akkor az épületet eladják és a helyére sportcsarnokot építenek. A „főnök úr” megijed, és kétségbeesésében összetrombitálja a közösség apraja-nagyját. A mentőakcióba besegít a tanárnő, az óvóbácsi, a kisállatboltos, az inszeminátor, a hivatlasegéd és a többiek; ennek megfelelően pedig a hangulat a tetőfokára hág. A főnök felesége a fővárosi művésznő érkezésének hírére féltékenységi rohamot kap; a frissen alapított fiúzenekar azon nyomban fel is bomlik; a főnök segédje folyton megsérül; végül pedig betoppan az ingatlanbecslő, hogy még közelebb hozza a felszámolás árnyékát…

A történetet mindenki által ismert dalokkal, népszerű slágerekkel tarkítottuk; remek szórakozást ígérhetünk a musical és az operett kedvelőinek egyaránt. Az este folyamán felcsendülnek többek közt az Anconai szerelmesek és A nyomorultak legfontosabb dalai, de nem felejtkeztünk el azokról sem, akik a Te rongyos élet vagy a Hajmási Péter, Hajmási Pál kezdetű dalokat éneklik otthon a zuhany alatt.
A bolondos, mókás összevisszaságot nehéz megállni nevetés nélkül, a csetlő-botló lelkesedés pedig megmelengeti a szívünket. A színpad ezúttal a szomszédainké, barátainké és ellenségeinké, és a bájos történet is azt bizonyítja, hogy a színház, a játék öröme mindenkié. A kecskeméti színpadon újra dalra fakad Sáfár Mónika és Egyházi Géza; a hétköznapi figurákat főnökként Kőszegi Ákos irányítja, a valóságban az előadás „főnöke” Cseke Péter.