Kodály 133
Legendás koncertek III.
Kodály 133
1918. május 7. – Kodály Zoltán szerzői estje
Legendás koncertek III.
Kodály 133
1918. május 7. – Kodály Zoltán szerzői estje
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. december 16. szerda, 19:30
Kodály Zoltán második zeneszerzői estjére, amelyen a Waldbauer-Kerpely Kvartett és Bartók Béla mellett Kálmán Oszkár lépett fel, 1918 májusában került sor. A hangverseny kritikai fogadtatása ellentmondásos volt. Meglepő például, hogy a korabeli kritikusok között akad olyan, aki a harmincas évei derekán járó Kodályt még fiatal zeneszerzőnek tekinti, olyan pályakezdő, saját hangját még tétován keresgélő alkotónak, aki rászorul az atyáskodó dorgálásra. A beszámolók szinte hemzsegnek a „de” kötőszócskától: „igazi tehetség, de még nem forrt ki”, vagy „nagy és izmos, de tévúton járó tehetség”. Néhányan a folkloristát hallják ki a darabokból, „a népművészet természetes szépségei bizonnyal nélkülözhetetlen elemei minden egészséges művész fejlődésének, de ha előtérbe állítják, nemcsak erőltetett primitívséget okoz, hanem egyhangúságot is”. A Zeneakadémia legendás koncerteket újrajátszó sorozatának harmadik estjén a Kodály Vonósnégyes, Fülei Balázs, Bretz Gábor és Fenyő László bújnak a legendás muzsikusok bőrébe a hangversenyen, amelyre Kodály 133. születésnapján kerül sor.
Műsor:
Kodály: Duó hegedűre és csellóra, op. 7
Kodály: Dalok (Magányosság, Levéltöredék, A tavasz, Az erdő, Búsan csörög a lomb, A farsang búcsúszavai)
Kodály: Szólószonáta gordonkára, op. 8
Kodály: II. vonósnégyes, op. 10
Fülei Balázs (zongora); Bretz Gábor (basszus); Éder György, Fenyő László (cselló); Falvay Attila (hegedű) Eredeti fellépők: Kerpely Jenő (cselló); Waldbauer Imre (hegedű); Bartók Béla (zongora); Kálmán Oszkár (ének); Waldbauer-Kerpely
Kvartett Kodály Vonósnégyes
Kordos Szabolcs, az Egy város titkai bestseller sorozat szerzője ezúttal a második otthonába, az Erzsébetvárosba kíséri el az érdeklődőket, ahol megmutatja, hol kergette az őrületbe Seress Rezső a szomszédját, Presser Gábort, hova (nem) járt haza a feleségéhez Krúdy Gyula, merre volt az éjszaka fura, de zseniális festőművészének otthona, fény derül a Fészek klub titkaira, és benézünk egy magyar világtalálmány születésének helyszínére is.
Hogyan élte kolostori életét Szent Margit, milyen csodák köthetők hozzá, és hol találhatóak ma az ereklyéi? Vajon hogyan találták meg…
Sétánk alkalmával körbejárjuk a jelenleg is épülő kormányzati negyed épületeinek környékét, hogy megismerjük az ezen területeken végzett régészeti kutatások eredményeit.
A Rákóczi út 200 éve a város egyik legfontosabb útvonala. Mikor és miért kapta ezt a nevet az egykori Kerepesi…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!