István, a király
Szörényi Levente – Bródy János / Gyöngyösi Levente
ISTVÁN, A KIRÁLY
A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Szörényi Levente – Bródy János / Gyöngyösi Levente
ISTVÁN, A KIRÁLY
A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. június 1. vasárnap, 11:00
A magyar rockopera- és musicaltermés messze legsikeresebb darabja, az István, a király a kezdetektől, az eredeti lemezkiadás óta nemcsak szimfonikus jegyekkel rendelkezett, de áthatotta a klasszikus operákra jellemző vokális, zártszámos gondolkodás, a nagyszabású tablók jelenléte és a rockmuzsikát egyetemes távlatokba emelő hangszerelés is. A magyar história egyik alaptörténetét Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámáján keresztül megközelítő Szörényi Levente-mű verseit a régi szerzőtárs, Bródy János írta. A Magyar Állami Operaház a művet operai hangszereléssel, operaénekesek előadásában viszi színre. Gyöngyösi Levente zeneszerző tisztán szimfonikus partitúrája révén és a produkcióban részt vevő operaénekesek által a mű teljességgel megszabadul a kihangosítás szükségletétől, és a legnagyobb magyar színházi tér, az Erkel Színház atmoszférájában újabb értékei tűnnek fel Szinetár Miklós, a magyar operaélet nagy mestere színrevitelében.
ALKOTÓK
Zeneszerző: Szörényi Levente
Szövegíró: Bródy János
Eredeti dráma: Boldizsár Miklós
Szimfonikus hangszerelés: Gyöngyösi Levente
Rendező: Szinetár Miklós
Díszlettervező: Horesnyi Balázs
Jelmeztervező: Velich Rita
Koreográfus: Vári Bertalan
Dramaturg: Orbán Eszter
Angol nyelvű feliratok: Arthur Roger Crane
Karigazgató: Csiki Gábor
Video mapping: Limelight
A gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett
Kordos Szabolcs, az Egy város titkai bestseller sorozat szerzője ezúttal a második otthonába, az Erzsébetvárosba kíséri el az érdeklődőket, ahol megmutatja, hol kergette az őrületbe Seress Rezső a szomszédját, Presser Gábort, hova (nem) járt haza a feleségéhez Krúdy Gyula, merre volt az éjszaka fura, de zseniális festőművészének otthona, fény derül a Fészek klub titkaira, és benézünk egy magyar világtalálmány születésének helyszínére is.
Sétánk alkalmával körbejárjuk a jelenleg is épülő kormányzati negyed épületeinek környékét, hogy megismerjük az ezen területeken végzett régészeti kutatások eredményeit.
A Rákóczi út 200 éve a város egyik legfontosabb útvonala. Mikor és miért kapta ezt a nevet az egykori Kerepesi…
Hogyan élte kolostori életét Szent Margit, milyen csodák köthetők hozzá, és hol találhatóak ma az ereklyéi? Vajon hogyan találták meg…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!