Észtországban járunk, illetve az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, a hetvenes évek végtelen közepén, olajbányászatból élő kisvárosban, lakótelepi tisztaszobában. Fiatal házaspárt ismerhetünk meg, a geopolitikai helyszín és a történelmi idő afféle mintapolgárait, vagyis mérnök férjecskét és tudós asszonykát.
Épp a férj szüleit várják vacsorára.
No, ilyenkor szokott a helyzet elfajulni – és ez történik ezúttal is. Nem mintha egy anyós érkezése a világon bárhol bármi jót ígérne: de itt, a hamvába holt ipari projektek földi pokollá lett romjain, a világmegváltó eszmék paródiává züllött roncsai között egy anyós is duplán fáj. Nem csoda tehát, ha az este pillanatok alatt csatatérré varázsolja a vacsoraasztalt, mégpedig olyan csatatérré, ahol győzni nem lehet, csak – optimális esetben – kevésbé veszíteni, mint az ellenfél vagy -ség.
Még szerencse (ha ennek a szónak ebben a tér-idő környezetben volna bármiféle jelentése), hogy minden rosszból, a legrosszabbikból is, van kiút. Igaz, ebben a tér-idő környezetben a még rosszabb felé nyílik, de legalább kiút, és hőseink szépen végig is gyalogolnak rajta. Még nagyobb szerencse, hogy mire hőseink elfáradnának a gyaloglásban, beállít minden családi drámák nélkülözhetetlen hőse, a Hívatlan
Harmadik, és felfrissíti a pokolba vezető lépteket. Még ennél is nagyobb szerencse, hogy ebben a tér-idő környezetben mindenki mögött ott áll a mindenható Állam és közbelép, ha baj van. Igaz, nagyjából úgy, ahogy Molière Tartuffe-jának végén a Király küldötte, így a megoldáshoz képest a probléma egész elviselhetőnek tetszik, de fő, hogy közbelép.
De a legnagyobb szerencse az, hogy a Pokol, írják, mondják, tudják, sejtik, akik már jártak ott – és ez Dantétól kezdve nagyjából mindnyájunkról elmondható – tulajdonképpen egész érdekes, és néha-néha kifejezetten mulatságos hely. Enn Vetemaa öt személyre terített vacsoraasztala körül legalábbis mindenképpen az.

Szereposztás:
Kadri - Páder Petra
Ilmar - Sas Zoltán
Anya - Spolarics Andrea
Apa - Ilyés Róbert
Mart - Chován Gábor

Fordító: Fehérvári Győző
Dramaturg: Kovács Kristóf
Díszlettervező: Hajdu Bence
Jelmeztervező: Farkas Anna
A rendező munkatársa: Szekeres Vanda
Súgó: Haselbach Ivett Gabriella
Rendező: Böröndi Bence

Az előadás hossza 90 perc szünet nélkül.