Csinszka egy svájci leányintézetben ül és leveleket ír – Ady Endrének. Verseket küld neki bírálatért, tétova, a válaszban nem bízik, de „nemes idegjátékának rakétái” lenyűgözik a költőt. Ír, rajzol, fotózik. Nyughatatlan és lázasan fiatal. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. október 29. csütörtök, 19:00
Égnek a begóniák - Csinszka-est
Csinszka egy svájci leányintézetben ül és leveleket ír – Ady Endrének. Verseket küld neki bírálatért, tétova, a válaszban nem bízik, de „nemes idegjátékának rakétái” lenyűgözik a költőt. Ír, rajzol, fotózik. Nyughatatlan és lázasan fiatal. „Lánc, lánc, eszterlánc, eszterlánci cérna / Bús fiúknak víg körében kergetőzöm én ma.” Személyesen három évvel később találkoznak csak Csucsán. Csinszka menekülni akar a polgári élet elvárásaitól és lírai ábrándjait Ady alakjába sűríti. Az elképzelt idillt azonban átrajzolják a hétköznapok – szó sincs egyenrangúságról. Alázatos múzsaszerep és elfojtott ambíciók: az előadás a házasság előtti és alatti levelekből, naplóbejegyzésekből és versekből válogat, hogy megmutassa azt a nőt, aki sosem teljesedhetett be a kor költőzsenije mellett – elfelejtett akkord maradt egy disszonáns, fekete zongorára hangszerelve.
Alkotók:
Boncza Berta naplójából, visszaemlékezéseiből és verseiből szerkesztette: Tóth Réka Ágnes
Előadja: Sztarenki Dóra
Zenész: Márkos Albert
Jelmez: Szlávik Judit
Rendező: Tóth Réka Ágnes
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!
Mi lehetett az apostol félbehagyott mondata? Hogyan folytatná mozdulatát a fegyverhordozó? Miről mesélhetnek nekünk 600 év távlatából? Rendhagyó vezetésünkön életre keltjük a múzeum szenzációs gótikus szobrait korabeli élőzenével, előadóművészettel, középkori vásári színjátékkal, miközben megismerjük a leletegyüttes és a korszak történetét.
Az óbudai zsidó közösség története a középkorban kezdődött, majd a törökök kiűzése után, a 17. században, a Zichy uradalom területére visszatelepülő lakosok között igen korán megjelentek az izraeliták is.
Katonavárosi sétáink során az érdeklődők betekintést nyerhetnek abba, hogy milyen volt az élet a Római Birodalom idején, a limes mentén, Pannonia provinciában. Kiderül, hogyan teltek az aquincumi katonavárosban, illetve a legiotáborban élők napjai, mely épületek romjai őrzik ma is a valaha itt élt, szolgálatot teljesítő katonák, képzett kézművesek vagy éppen az fényűző elit réteg emlékét.
Kosrábahelyezés után válassza a korcsoportjának megfelelő programjegyet! Kedvezményes belépésre való jogosultságot kérjük igazolni!
Hogyan élte kolostori életét Szent Margit, milyen csodák köthetők hozzá, és hol találhatóak ma az ereklyéi? Vajon hogyan találták meg…
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum legújabb sétáján szó szerint a falnak megyünk!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Budapesti Történeti Múzeum
© 2018-2020 Minden jog fenntartva.
Felelős kiadó:
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója
Felelős szerkesztő:
BTM Marketing-Kommunikáció Csoport
