A Passiójátékunk Jézus szenvedéstörténetét kívánja emberközelbe hozni. A kereszt a bűn fája, s ennek ószövetségi mása, előképe, a paradicsomi almafa volt, amely szintén bűnbe sodorta az embert. Jézus keresztáldozatának ószövetségi előképének Ábrahám áldozatát tekintették.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. május 10. csütörtök, 15:00
Csíksomlyói passió
Passiójáték
Jézus szenvedéstörténete és kereszthalála nem múltba vesző történelmi legenda, hanem élő misztikus probléma, mely a modern ember számára aktuális kérdéseket vet fel.
Balogh Elemér szavaival: "A csiksomlyói sátány ábrázata itthoni ábrázat, a Mojzest 'édes komám'-nak tituláló Deus Pater ugyanúgy közülünk való, mint a vérmes Nabugodonozor, a korocsmára igyekvő bélpoklos, a protokollumot felhántorgató Pilátus vagy a hetvenkedő Szent Péter, és még a Megváltó is itt szipta az anyatejet a Hargita tövében. Magyar Krisztus, magyar ördögök, sőt, magyar babilóniak és magyar sidók a hősei ezeknek a vaskos, jóízű, és költőiséggel teljes misztériumjátékoknak. Beszédjük pedig? Erő, és hajlékonyság, csíny, mérgezett nyíl, játék. Nézőink olyan szellemű előadást láthatnak, amely, miként a két és fél évszázaddal ezelőtti előadások az akkori nézőknek, igaz gyönyörűségükre és épülésükre szolgál."
Balogh Elemér gondolatait ma is érvényesnek tartom. Ahogy a XVIII. századi ferences tanítók koruk ifjúságának és környezetüknek problémáira, erkölcsi tévelygéseire, hétköznapi életére reagáltak, úgy mi is korunk kérdéseit bújtatjuk a Passiójáték köntösébe. Az értékek relativizálódása, a korrupció, a hatalmi gőgből fakadó törvények fölé emelkedés kérdéseit állítjuk szembe a szeretet parancsával. Korunk megosztó közéleti diskurzusában jó ütemű perspektíva váltás Jézus személyére fókuszálnunk, aki egyszerre volt hagyománytisztelő és haladó gondolkodású. Modern kifejezéssel élve konzervatív és liberális.
Az előadás a magyar népszínjátszás hagyományaira támaszkodva ötvözi a commedia dell’arte és a kortárs mozgásszínház egyetemes nyelvét. Néptánc csoportok, az egri Gajdos Népzenei Együttes, a Csík zenekar, a színház Tánctagozata egészítik ki a népes szereplőgárdát. (Dér András, rendező)
Közreműködnek:
Damnati, ördögök, farizeusok, nép, gyerekek, Egri Csillagok Népdalkör GG TÁNC EGER TÁNCEGYÜTTES Zenészek: GAJDOS EGYÜTTES
Vetítés, fényfestés: ExLex (Kálmán Mátyás, Besnyő Dániel)
Hogyan élte kolostori életét Szent Margit, milyen csodák köthetők hozzá, és hol találhatóak ma az ereklyéi? Vajon hogyan találták meg V. István halotti koronáját? Miért öltek meg brutálisan egy Árpád-házi herceget a Margit-szigeten, és hol őrzik ma a csontjait?
Kordos Szabolcs, az Egy város titkai bestseller sorozat szerzője ezúttal a második otthonába, az Erzsébetvárosba kíséri el az érdeklődőket, ahol…
A Rákóczi út 200 éve a város egyik legfontosabb útvonala. Mikor és miért kapta ezt a nevet az egykori Kerepesi…
Sétánk alkalmával körbejárjuk a jelenleg is épülő kormányzati negyed épületeinek környékét, hogy megismerjük az ezen területeken végzett régészeti kutatások eredményeit.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Budapesti Történeti Múzeum
© 2018-2020 Minden jog fenntartva.
Felelős kiadó:
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója
Felelős szerkesztő:
BTM Marketing-Kommunikáció Csoport
