Badár Sándor:
A bakterházból indult, és bár az óta a pálya már nem kötött, mégis szinte mindenki humor vonalról ismeri. Többszöri átszállás után a sín-házból végül a Dumaszínházba érkezett, ahol segített letenni a talpfákat. Improvizatív humorista és karakterszínész, aki többrendbeli mozifilm-Szőkítéssel, illetve a szentesi humormaffia tagjaként, poénszervezetben elkövetett, folyamatos viccelődéssel vádolható. Karrierjét mindig is nagyban befolyásolta az állatokhoz fűződő viszonya, így a Boldog lovak mellett Papírkutyákat, egyCitromdisznót, sőt, még egy Vattatyúkot is Kontroll alatt kellett tartania, mielőtt megérintette volna A média diszkrét bája. Manapság hivatásszerűen beszél Badárságokat, és nem panaszkodik, hiszen már a mesebeli Afrika is behódolt neki. Ellenáll az idegen nyelveknek, pedig már egy olasz teleshop-nyelviskolát is elvégzett.

Fábry Sándor:
Klasszikus, amerikai típusú talkshow-jában már fontos szerephez jutott a stand up comedy is, melynek vitathatatlanul ő az egyik legmeghatározóbb alakja. Nem csupán magas szinten gyakorolja a műfajt, de nagyban támogatja a fiatal tehetségek felfedezését is. Stábjában olyan neves humoristák dolgoztak, előbb csak a háttérben, később a Showder Klub révén a közönség elé lépve, mint Kőhalmi Zoltán, Aranyosi Péter, Kiss Ádám, vagy éppen társulatunk alapító-főszerkesztője, Litkai Gergely.
Fábry Sándor tevékenyen részt vett a Dumaszínház alapításában és népszerűsítésében, eleinte sokszor fellépett a Godot Kávéházban. A kapcsolat persze sosem szakadt meg, hiszen a show-mester minden lehetőséget megragadott, hogy a magyar humor ezen ágának fejlődését elősegítse.
Bár jó ideig csak alkalmi jelleggel, vendégművészként látogatta a Dumaszínházat, egyedi stílusa, meglátásai, lexikális tudása és széleskörű műveltsége és az ezekből adódó különleges hangulatú fellépései mindig nagy sikert arattak a közönség soraiban.