A Kellékes - egy részben elmaradt előadás
Az este kiváló alkalom, hogy Kern András legendás és sokszínű humorával, a kisemberek ábrázolásának mestereként emlékezetessé tegye ezt az előadást.
Jegyvásárlás
Az este kiváló alkalom, hogy Kern András legendás és sokszínű humorával, a kisemberek ábrázolásának mestereként emlékezetessé tegye ezt az előadást.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. július 5. csütörtök, 20:00
Eberhard Streul egy színházi kellékes nagy estjéről szóló monológját Parti Nagy Lajos írta át magyar színpadra. Bieder József kellékes előadás után teszi a dolgát: pakol az üres színpadon, s felnézve, váratlanul közönséggel, méghozzá telt házzal találja magát szembe.
A hajdani segédszínész, ez az örökös háttérember először roppant zavarba jön, nem tudja, hogyan oldja meg ezt a számára váratlan, már-már szürreális helyzetet, de aztán egyre jobban feltalálja magát, mesélni kezd az életéről, a színházról, hajdan volt nagy színészekről, s mulatságos vagy szívszorító anekdotákat, emlékeket idéz fel a kulisszák előtt és a kulisszák mögött történtekről.
Szereposztás:
Bieder József, kellékes: Kern András Kossuth-díjas
Alkotók:
Írta: Eberhard Streul, Parti Nagy Lajos
Látvány: Iványi Árpád
Dramaturg: Radnóti Zsuzsa
Szcenika: Krisztiáni István
Világítás: Komoróczky Gábor
Súgó: Apjok Rodica
Ügyelő: Kormányosi Miklós
A rendező munkatársa: Putnoki Ilona
Produkciós asszisztens: Fenyvesi Katalin
Producer: Orlai Tibor
Rendező: Ilan Eldad
A Vígszínház és az Orlai Produkciós Iroda közös előadása.
Az óbudai zsidó közösség története a középkorban kezdődött, majd a törökök kiűzése után, a 17. században, a Zichy uradalom területére visszatelepülő lakosok között igen korán megjelentek az izraeliták is.
Hogyan élte kolostori életét Szent Margit, milyen csodák köthetők hozzá, és hol találhatóak ma az ereklyéi? Vajon hogyan találták meg V. István halotti koronáját? Miért öltek meg brutálisan egy Árpád-házi herceget a Margit-szigeten, és hol őrzik ma a csontjait?
Katonavárosi sétáink során az érdeklődők betekintést nyerhetnek abba, hogy milyen volt az élet a Római Birodalom idején, a limes mentén, Pannonia provinciában. Kiderül, hogyan teltek az aquincumi katonavárosban, illetve a legiotáborban élők napjai, mely épületek romjai őrzik ma is a valaha itt élt, szolgálatot teljesítő katonák, képzett kézművesek vagy éppen az fényűző elit réteg emlékét.
Sétánk alkalmával körbejárjuk a jelenleg is épülő kormányzati negyed épületeinek környékét, hogy megismerjük az ezen területeken végzett régészeti kutatások eredményeit.
A Rákóczi út 200 éve a város egyik legfontosabb útvonala. Mikor és miért kapta ezt a nevet az egykori Kerepesi…
Kosrábahelyezés után válassza a korcsoportjának megfelelő programjegyet! Kedvezményes belépésre való jogosultságot kérjük igazolni!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Budapesti Történeti Múzeum
© 2018-2020 Minden jog fenntartva.
Felelős kiadó:
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója
Felelős szerkesztő:
BTM Marketing-Kommunikáció Csoport
