Színműíró, humorista. A bp.-i műegy.-en szerzett mérnöki oklevelet. 1920–21-ben mérnöki gyakorlatot folytatott. 1921–23-ban az Andrássy úti Színház művészeti vezetője és dramaturgja, később a Belvárosi Színház és a Vígszínház dramaturgja. Emellett 1928–33-ban először a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap belső munkatársa. Első nagysikerű darabját, a Marikát 1925-ben adta elő…
No program is currently running.
Színműíró, humorista. A bp.-i műegy.-en szerzett mérnöki oklevelet. 1920–21-ben mérnöki gyakorlatot folytatott. 1921–23-ban az Andrássy úti Színház művészeti vezetője és dramaturgja, később a Belvárosi Színház és a Vígszínház dramaturgja. Emellett 1928–33-ban először a Nemzeti Újság, később a Pesti Hírlap belső munkatársa. Első nagysikerű darabját, a Marikát 1925-ben adta elő a Renaissance Színház, majd a bécsi Burgtheater. Nagy népszerűségnek örvendő humoreszkjei, tárcái, kabarétréfái, zenei és prózai vígjátékai, valamint rádiófelolvasásai és dalszövegei emberi megbocsátó humorát tükrözték. Nóti Károly: Hippolyt, a lakáj c. színdarabjából filmszüveget írt (1931). Ismert filmje még a Budai cukrászda (1935). Népszerűek voltak tárcái; utolsó írásai Egy kis öreg naplójából címmel a Lúdas Matyiban jelentek meg. Kedves humorral mutatta be és figurázta ki műveiben a mindennapi élet kisebb-nagyobb visszásságait. – M. Humoreszkek: Tavasz meg egyéb emberi dolgok (kabaréjelenetek, Bp., 1923); Mindenkivel megtörténhetik (Bp., 1932); Paprika Jancsi mulatságos kalandjai itthon és idegenben (Bp., 1936); Napos oldal (Bp., 1945); Minden másképp van (Bp., 1966). Regénye: Rózsakirálynő (Bp., 1930). Vígjátékai: Szegény lányt nem lehet elvenni (Belvárosi Színház, 1928); Dzsimbi (Magyar Színház, 1933); Az ígéret földje (Nemzeti Színház, 1933); Feltételes megállóhely (Nemzeti Színház, 1936); Tavaszi szél (Vígszínház, 1938); Sakk-matt (Bp., 1941); Az asszony és a szellem (Pesti Színház, 1946). Zenés vígjátékok: Sárga liliom (Bíró Lajossal, Herczeg Gézával, Krasznai Mihály zenéjével, Fővárosi Operettszínház, 1933); XIV. René (Harsányi Zsolttal, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1940); Fekete Péter (Somogyi Gyulával, Eisemann Mihály zenéjével, Vígszínház, 1943); Kis Katalin (Bíró Lajossal, Horváth Jenő zenéjével, Vígszínház, 1946). Fordítások, ill. átdolgozások: Színház (S. Maugham, Vígszínház, 1941); Nebántsvirág (Hervé, Vígszínház, 1946). – Irod. Ignotus Pál: Marika (Nyugat, 1925); Schöpflin Aladár: Bemutatók (Nyugat, 1932 és 1936); Szeli István: Szempont és adalék a „regionális irodalom” vizsgálatának kérdéséhez (Nemzeti irodalom – nemzetiségi irodalom, Újvidék, 1974); Elhunyt Z. I. (Népszava, 1975. jan. 11.); Meghalt Z. I. (Magy. Nemzet, 1975. jan. 11.); Búcsúzunk Z. I.-tól (Élet és Irod., 1975. 3. sz.).
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
Budapest History Museum
© 2018-2020 All rights reserved.
Responsible for the contents of this website:
Director General of the Budapest History Museum
Editors:
Marketing-Communication Group of the Budapest History Museum
