Sándor György, Streit (Budapesten született) Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”.
Élete és pályája:
Budapesti zsidó családban született 1938-ban. Szülei 1935-től igazolt kommunisták voltak. Édesapja, akit négyévesen, 1942-ben látott utoljára, munkaszolgálatos katonaként halt meg. Édesanyjának sikerült megszöknie a deportálásra elindított menetből, így megmenekült a…
Jelenleg nincs futó program!
Sándor György, Streit (Budapesten született) Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”.
Élete és pályája:
Budapesti zsidó családban született 1938-ban. Szülei 1935-től igazolt kommunisták voltak. Édesapja, akit négyévesen, 1942-ben látott utoljára, munkaszolgálatos katonaként halt meg. Édesanyjának sikerült megszöknie a deportálásra elindított menetből, így megmenekült a holokauszttól.
Sándor György általános kisiskolás korában a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd a szovjet követséghez kapcsolódó, 1945-ben létrehozott orosz nyelvű Gorkij Iskolában tanult, ahol ateista és kommunista nevelést kapott. Később alapító tagja lett a Braun Éva KISZ-szervezetnek. (1965-ben már azonban, saját szavaival „kőkemény antibolsevista” volt).
Középiskolás korában szavalóversenyt nyert. Harmadikos gimnazista korában, 1957-ben Kaposvárra ment (szökött), ahol öltöztetőnek vették fel, de kisebb szerepeket is kapott.
1958-ban vették föl a Színművészeti Akadémiára. Saját bevallása szerint onnan tehetségtelenségére hivatkozva rúgták ki.
1959-ben elszegődött az egri Gárdonyi Géza Színházba bútorosnak, ahol kisebb szerepeket is eljátszott. Szinetár Miklós, volt osztályfőnöke, 1960-ban átszerződtette a Petőfi Színházba. 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető és segédszínész.
Első önálló előadóestje 1965-ben volt az Egyetemi Színpadon, „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Hamarosan felléphetett a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon. Sikeresen alakította a televíziós kabaré kifejezésrendszerét. Publikált többek között az Új Magyarország és a Magyar Nemzet napilapokban, és a Hócipő-ben. Nagy Bandó Andrással nyolc estén át beszélgetett a Pécsi Harmadik Színházban. A beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent.
2005-től a Budapesti Kamaraszínház ad otthont előadóestjeinek.
1978-ban fia hittanárának, dr. Jelenits Istvánnak hatására katolizált. („…amióta katolizáltam, azóta vagyok öntudatos zsidó.” gondola.hu). Fontos feladatának tartja a keresztények és a zsidók közötti kölcsönös megértés és elfogadás elősegítését.
Munkássága:
Önálló estek:
Én egy an(alfa)béta vagyok
Bokszkesztyű és rózsa
Nézeteltérítés
Egyvégtére két vágta
Lyukasóra
Horog
Hintőpor
Micimackómédia
Mágiarakás
Fakírtermelés
A legvidámabb barokk
Több őrült naplója
A Semmittudás Egyeteme
Válogatott jellemtelenségeim
Rádió: Széles körű országos ismeretséget a rádió biztosított számára. Hosszú szünet után napjainkban újra szerepel a Kabarészínházban.
Televízió:
El vagyok tévedve (1988)
Humoriskola (1993)
Pótszilveszter (1994)
Könyv:
(Alfonzó Markos Józseffel együtt): Hogyan lettem humoralista? Ide figyeljenek emberek! A modern clown. [Budapest] Népművelési Propaganda Iroda. 1975.
Nézeteltérítés [Budapest] : Magvető, 1985 Szombathely : Sylvester
Mágiarakás [Budapest] : Múzsák, 1989
A gaz Mocsolay! [Budapest] : Publica, 1992
Kandi-kamera avagy Képtelen tárgyak avagy Festett lőtáblák Magyarországon [Lakitelek] : Antológia, 1996
A 20. század idill-kollázsa: Sándor György szóképes albuma [Szentendre] : Kairosz, cop. 1999 Martonvásár : Akad. Ny.
Furcsa pár-beszéd : beszélgetőkönyv (Nagy Bandó András, Sándor György) [Orfű] : Szamárfül, 2007
Bevezetés egy személyes színházba [Verőce] : Arcus, cop. 2008.
Átvezetés - egy másik könyvbe, létérzésbe és örömbe Arcus, 2008
Kivezetés a szépirodalomból [Vác] : Arcus, cop. 2008.
Jellemzés:
Zelk Zoltán műfaji megjelölése: Szópantomim
Humorlexikon:
"... Olyan összefüggéseket teremt a szavak között, amelyekkel új tartalmat ad a kifejezéseknek. Váratlan asszociációkat fedez fel, amelyeket a színész előadásmódjával felerősít."
Hang és kép:
Szabásminta
BUÉK 2009
Róla szól: Koncz István: S. Gy., avagy Igric jár közöttünk (1989)
Díjai, kitüntetései:
Jászai Mari-díj (1988)
Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1992)
a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002)[3]
Karinthy-gyűrű (2003)
a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2009)
Prima díj (2010)
Kossuth-díj (2011)
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
Budapesti Történeti Múzeum
© 2018-2020 Minden jog fenntartva.
Felelős kiadó:
A Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója
Felelős szerkesztő:
BTM Marketing-Kommunikáció Csoport
