„Amikor szegény édesanyánkat megkérdezik, mivel foglalkoznak a fiai, és megmondja, rendre azt kérdezik, és „normális gyereke nincs”? A falu zárt, kegyetlen és szép világ, olyan gyökér, olyan életkezdés, ami örökre meghatároz.”

Erről a közös identitásról mesélnek a Grecsó-fivérek egészen más nyelven, egészen másképpen. A tánc nem magyarázza a szöveget, nem pantomim. A közös este inkább különös küzdelem, lelki leltár, virtuális családállítás. Eltérő nézőpontok, más formák, a közös gubancok körül.

Szerelmek szövődnek, édes-bús történetek kerülnek elő az almáriumból. Tartalmas, mégis intim, könnyed szórakozás, egy est a családról, a szerelmekről, az első csóktól az első válásig.